Kétéltű paraziták


Kétéltű paraziták és Hüllővédelmi Szakosztály Idegenhonos kétéltű- és kétéltű paraziták Ezt az ismeretterjesztő írást abból a célból tesszük közzé, hogy bemutassuk az idegenhonos, inváziós fajok problematikáját, illetve az elmúlt években hazánkban előkerült, szabadon-engedett egzotikus állatok kérdésében tanácsot adjunk, és ezzel is elősegítsük a szakértő és természettudatos állattartás meghonosodását Magyarországon.

Invazív kétéltűek és hüllők - nemzetközi példák Invazív fajokra van számos példa a kétéltűek és hüllők közül is, szerencsére egyelőre jórészt határainkon túlról.

kétéltű paraziták szerves májméregtelenítő kiegészítők

Ausztráliában az aga varangy Bufo marinusa Csendes-óceáni Guam szigetén a barna mangrovesikló Boiga irregularisés Floridában a szalagos tigrispiton Python molurus bivittatus azok, amelyek komoly veszélybe sodorták az ott honos állatfajokat. Európában jelenleg az amerikai ökörbéka Lithobates catesbeianus tekinthető a legnagyobb inváziós problémának, főleg Franciaország, Spanyolország és Olaszország területén.

Kétéltű paraziták Ibériai-félszigeten a vörösfülű ékszerteknős Trachemys scripta elegans szaporodó állományokat alkot, az őshonos teknősfajokat veszélyeztetve természetes élőhelyeiken. Idegenhonos kétéltű- és hüllőfajok — hazai példák Az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program honlapjára óta lehet idegenhonos fajokra vonatkozó megfigyeléseket megosztani.

Az első évet értékelve ilyen fajnak kétéltű paraziták a vörösfülű ékszerteknős mutatkozott, mely a rokon sárgafülű Trachemys scripta scripta alfajjal együtt összesen 58 megfigyelésben szerepelt. További megfigyelt teknősfajok voltak: a hieroglifás ékszerteknős Pseudemys concinna heiroglyphicaközönséges tarajosteknős  Graptemys pseudogeographica  és Balkán víziteknős Mauremys rivulata.

kórokozó necatorosis pengertiai filum nemathelminthes

Az egyetlen nem-teknős megfigyelés egy szállítmányozási cég pilisvörösvári telephelyén fellelt olasz faligyík Podarcis siculus előfordulása volt. Idegenhonos kétéltű adat eleddig nem érkezett be hozzánk. A Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály tagjai által korábban megismert, de a térképezési honlapra még nem felkerült megkerülések között vannak Budapest házain kóborló Kotschy-gekkók  Mediodactylus kotschyiLázbérci-víztározóból és Ráckevei Dunából előkerült kínai lágyhéjú teknősök Pelodiscus sinensisaz alligátorteknős Chelydra serpentina Balaton és Naplás-tónál észlelt egyedeinél nagyobb médiavisszhangot kiváltó debreceni csatornarendszerből, illetve Püspökhatvanban a Galga-patakból kétéltű paraziták példányok, valamint szintén a Naplás-tónál látott érdes sikló Elaphe carinata.

Átfogó vizsgálat ugyan még nem készült ezeknek a fajoknak a hazai természetbeni biológiájáról, de számos vörösfülű ékszerteknős egyedet figyelték meg természetes és kétéltű paraziták vizekben egyaránt, így jelenleg, mint potenciális özönfajt tartják számon.

Állományfelmérése és életmódjának vizsgálata a budapesti Naplás-tóban jelenleg is folyik, valamint Szakosztályunk szeretné jobban megismerni országos elterjedését is. Magyarország vonatkozásában további két példát érdemes megemlíteni. Egyikük a kereskedelmi forgalomban is kapható Nyugati díszes ékszerteknős Chrysemys picta bellimely az őshonos a legjobb gyógyszerek helminták és paraziták kezelésére teknőssel Kétéltű paraziták orbicularis mutat közeli rokonságot.

Ez a faj, a hobbiállatként tartott példányok elengedése után, Kaliforniában már invazív fajjá vált, elszaporodó populációi súlyosan veszélyeztetik az ott honos márványos víziteknőst Actinemys  Emys  marmorata. Utóbbinak nemcsak tudományos neve, életmódja is nagyon hasonló hazai egyetlen őshonos teknősfajunkéhoz, így a nyugati díszes ékszerteknős itthoni elterjedése nagy valószínűséggel hasonlóképpen veszélyeztetné a mocsári teknős állományait, mint tengeren túli rokonáét.

A másik, hazai fajok szempontjából veszélyes terráriumi faj az alligátorteknős. Ez a nagytestű teknősfaj meglehetősen igénytelen, az itthonihoz hasonló éghajlaton él. Ragadozó, de dögöt is eszik, étlapján szerepelnek halak, kétéltűek, gyíkok, vízközelben élő kígyók, kistestű madarak, rágcsálók, de akár kisebb testű háziállatok is.

Rejtett életmódot folytat, nincs nagy vízigénye. Ha élőhelye valamilyen oknál fogva veszélybe kerül, nagy távolságokat meg tud tenni a szárazon új élőhely felkutatásáért. A nőstény a hímek spermáját a párzás után éveken keresztül képes elraktározni, és kétéltű paraziták alkalommal tojásokat létrehozni.

Mindezen jellegzetességek alapján joggal következtethetünk arra, hogy erre a fajra is fokozottan oda kell figyelnünk. Mivel már észleltek néhányat természetes vizekben, fontos volna azok szakszerű befogása, és biztosítanunk kell, hogy ne kerüljön még több példány a hazai ökoszisztémába. Érdemes továbbá számolni a hazánkat is érintő globális éghajlatváltozás várható következményeivel, mely jelenlegi prognózisok szerint évről-évre hosszabb melegebb időszakokat eredményezhet, kedvezve a magasabb hőmérsékleti igényű fajoknak.

Mit tehetünk? Magyarországon egyre szélesebb körben terjed az egzotikus állatok hobbiállatként történő tartása. Míg évvel ezelőtt kuriózumnak számított a zöld leguán, manapság nincs olyan trópusi vagy mérsékeltövi ritkaság, amely ne képviseltetné magát hazánk egy-egy lelkes állattartójánál. Sok faj tartása nem okoz különösebb gondot, emellett nagy testméretet érhetnek kétéltű paraziták és egyesek rendkívül sokáig élnek.

Alaposan utána kell néznünk, hogy a kinézett kedvenc mekkora méretet érhet el, milyen éghajlatról származik, és hogy ideális esetben mennyi időt tölt majd velünk, hogy megfelelő helyéről élete végéig gondoskodni tudjunk. Számtalan történet ismert elhagyott, zacskóba tett vagy kétéltű paraziták guruló gépkocsiból kidobott kutyákról és macskákról — mely eseteket a társadalom egységesen elítéli.

Azonban az elhagyott, csatornába lehúzott vagy éppen a Margitszigeten szabadon engedett hüllőkről és kétéltűek példái nem annyira közismertek, illetve megítélésük is vegyes. Célunk, hogy a fenti példák ne ismétlődhessenek meg, ezért bármely szabadon talált, nem őshonos kétéltű- vagy hüllőfaj esetében a legfőbb szempont, hogy minél előbb eltávolítsuk a természetből. Mivel kétéltű paraziták esetben az akár veszélyes állatok befogása szakértelmet igényel, ezért mindenkit arra kérünk, hogy ilyen esetben minél pontosabban jegyezze fel a megfigyelés helyét és lehetőleg készítsen fényképet, mely az azonosítást lehetővé teheti.

Az ember környezet-átalakító tevékenysége, a nemzetközi állatkereskedelem, illetve az országok és régiók közötti áruszállítás révén akaratlanul behurcolt fajoknak köszönhetően a világ szinte minden országa számos özönfajjal küzd a saját területén. A nem őshonos fajok betelepítésének és betelepülésének szabályozására az ben elfogadott Berni Egyezmény volt az első nemzetközi megállapodás.

Kétéltű-kampány

Azóta ez sok helyen módosult, és a legtöbb ország saját igényeinek megfelelően egészítette kétéltű paraziták. Jelenleg az Európai Bizottság is dolgozik egy összeurópai szabályozás kialakításán.

Jelenleg Kétéltű paraziták 69 inváziós növény- és állatfajt tartanak nyilván hivatalosan.

kétéltű paraziták gyógyszerek gyermekek enterobiosis kezelésére

A növényfajok közül sok helyen a kétéltű paraziták fehérakác Robinia pseudoacacia az ezüstfa Kétéltű paraziták angustifoliavagy a kertekből kivadult bálványfa Ailanthus altissima és a közönséges orgona Syringa vulgaris okoz gondot, mivel gyökérsarjaik révén gyors ütemben képesek benőni a természetes gyepterületeket.

Hasonló gondot okoz a lágyszárúak közül a főleg nyugati országrészen terjedő magas aranyvessző Solidago gigantea és kanadai aranyvessző Solidago canadensisilletve a méhészek által nagy becsben tartott és ezért akár telepített selyemkóró Asclepias syriaca. Az invazív gerinctelen állatfajok közül megemlítendő a harlekinkatica Harmonia axyridisa kolorádó- vagy krumplibogár Leptinotarsa decemlineataa vadgesztenyelevél-aknázómoly Cameraria ohridellavalamint a jelzőrák Pacifastacus leniusculus és kétéltű paraziták cifrarák Orconectes limosusamely utóbbiak az őshonos folyami rákot Astacus astacus és kövi rákot Austropotamobius torrentium veszélyeztetik.

Kóreredet, járványtan

A jelenleg legkártékonyabbnak tartott gerinces állatfajok közül az amúrgéb Percottusglehni és az ezüstkárász Carassius auratus betelepítés útján kerültek hazai élővizeinkbe. Hasonló veszélyt jelent a hazai élővilágra a naphal Lepomis gibbosusmely a második világháború idején egy kerti tóból véletlen baleset miatt került a Balatonba, de kétéltű paraziták onnan, se más vizeinkből nem sikerült azóta sem eltávolítani, és állományai kiszorították az őshonos sügeret Perca fluviatilis.

  1. Ehhez kapcsolódik az EAZA idei, a kétéltűek védelmét célzó kampánya is.
  2. Féreg csecsemo
  3. Milyen betegség trichinózis
  4. Parazita tisztító fórum
  5. Méregtelenítés kiegészítők
  6. Blastocystis hominis: Békés parazita vagy kórokozó?
  7. Bélférgek keserítették meg a bronzkori britek életét

Inváziós fajok jelentette veszélyek A behurcolt egyeddel élősködők érkezhetnek, amelyek széleskörű és végzetes kimenetelű járványt okozva megtizedelhetik az őshonos fajaink kétéltű paraziták. Kétéltű paraziták példa erre a kétéltű paraziták kitridiomikózis nevű megbetegedését okozó gombafaj a Batrachochytrium dendrobatidis, mely a laboratóriumi kísérletekre használt, Afrikából importált karmosbéka- Xenopus sp. Hasonló behurcolt parazita fajok lehetnek egysejtűek, baktériumok, amelyek egyéb parazitákkal kullancsok és atkák érkezhetnek, és amelyek a hazai állatfajok mellet akár az embert is megbetegíthetik.

Jó példák erre a teknősökben és leguánokban gyakori szalmonella-baktérium változatok. Az újonnan megjelenő fajok versenytársaivá válhatnak a már itt élő fauna tagjainak. A versengés ebben az esetben azt jelenti, hogy kétéltű paraziták egy helyen élő populációk egyedei ugyanazért a táplálékért, búvóhelyért, párzóhelyért vagy egyéb forrásért vetélkednek kétéltű kétéltű paraziták az újonnan érkezettek kiszoríthatják az őshonos fajokat az élőhelyekről.

Sharpei gyógyszer férgek ellen helminták kezelési rendje

Az ökörbékák például a világon már számos kétéltűfajt kiszorítottak, de ilyen szempontból veszélyesek lehetnek az ékszerteknősök vagy a melegedő éghajlat miatt, egyes, a Mediterráneumban honos gyíkfajok. További veszélyt jelenthet ragadozó fajok betelepítése. Ezen fajok óhatatlanul táplálékállatokat fognak keresni, melyeket a helyben előforduló fajok egyedeiből válogatnak össze.

A kétéltűek egyetlen élete | Sulinet Hírmagazin

Ilyen széles skálán vadászó ragadozó az alligátorteknős vagy a szalagos tigrispiton. Végül a negyedik lehetséges veszélyforrás lehet, ha a betelepített állat maga mérgező. Szerencsére, hazánkban erre eddig nem volt példa, de Ausztráliában a betelepített aga varangy Bufo kétéltű paraziták folyamatosan tizedeli az őshonos Johnson-krokodilokat Crocodylus johnsonimelyek elfogyasztják a mérgező varangyokat és a felhalmozódó méregtől elpusztulnak. Ennek köszönhetően egyes krokodilállományok létszáma néhány év alatt a negyedére csökkent, kétéltű paraziták pusztulásukat még nem sikerült megállítani.

Kétéltű paraziták Orsolya és Halpern Bálint Ajánlott irodalom Botta-Dukát Z. Biológiai inváziók Magyarországon; Özönnövények II.

Ficetola, G. Pattern of distribution of the American bullfrog Rana catesbeiana in Europe. Biological Invasions, Volume 9, Number 7, pp. Prediction and validation of the potential global distribution of a problematic alien invasive species - the American bullfrog. Diversity and Distributions, Diversity Distrib. Kontinensközi inváziók. Madártávlat 17 2 : Mihály B.

Navigációs menü

Biológiai inváziók Magyarországon; Özönnövények. Scalera, R. Klausen, B. A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.