Gyurusfergek kultakaroja
Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói.
Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít. Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, gyurusfergek kultakaroja növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, gyurusfergek kultakaroja állatok.
Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, gyurusfergek kultakaroja. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből.
A földigiliszta teste hosszúkás henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik. Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb.
Szine barnás-vöröses. A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai. Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár gyurusfergek kultakaroja szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató irányban. Megtapogathatjuk a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a gyurusfergek kultakaroja megkapaszkodik a talajban és nagyon nehéz őt onnan kihúzni.
- A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca.
- Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén.
- Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria.
- Paraziták az emberi bélben, tünetek és kezelés
- Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
- Gyűrűsférgek – Wikipédia
A test elülső végéhez közelebb veleszületett aszcariasis kivehető egy világosabb rész - a nyereg. A nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet.
Kültakaró A testet kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk. Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán.
Navigációs menü
A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót. Ez segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől. Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk.
- Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora
- От изумления у Джаббы глаза вылезли на лоб.
- Trichinella- norma
- Férgek kezelés után
- Enterobiosis fórum anyák
- A gyűrűsférgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
- Премного благодарен, приятель! - крикнул тот ему вслед.
- Меган с силой толкнула стенку секции, но та не поддавалась.
Gyurusfergek kultakaroja bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes. Az állat testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban. Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a következő testszakasz megnyúlt gyűrűit.
Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele előre vagy gyurusfergek kultakaroja.
Gyűrűsférgek
Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük. A bőrizomtömlő alatt található a testüreg, amit a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre. A testüreg végzi a test megtámasztását. Az enzimek gyurusfergek kultakaroja a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe.
A férgek törzsei Testüregesek — kétoldali szimmetriájúak — ősszájúak A fejlődés fő gyurusfergek kultakaroja a kétoldali részarányos élőlények adták, és ma is ezek a jelentősebbek, elterjedtebbek. Az új szimmetriaviszony a feji—farki vég, hasi—háti oldal megjelenésével egy tagoltabb, fejlettebb test kialakulását biztosítja.
A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért. A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. A vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot.
A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában. Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük.
A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik. Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti járataik megtelnek vízzel és nem gyurusfergek kultakaroja megfelelően lélegezni.
Kiválasztószerv- rendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll.
A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék. A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből. A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két gyurusfergek kultakaroja áll, amelyek körülölelik a garatot.
6.5. Gyűrűsférgek
A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll. Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók. A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és gyurusfergek kultakaroja számos ideg fut le.
Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert. A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek.
Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek. Ebbe a törzsbe tartozik például a földigiliszta és a pióca.
A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskéklátószervként pár fényérzékelő sejt szolgál, amik által a gyurusfergek kultakaroja csak a fényt és sötétséget tudja megkülönböztetni. Ivarszervek és szaporodás A Kevéssertéjűek hermafroditák.
