Galand féreg kepek


Magyarra átültette és kibővítette: Dr.

Sütik használata

Kotlán Sándor. Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, amit egyebeken kívül az a körülmény is igazolni látszik, hogy a galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges bélyegei alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető. A galandférgek összes ismert fajai kivétel nélkül, galand féreg kepek mint a mételyek, élősködő életmódot folytatnak.

A mételyekkel közös jellemvonásaik közül kiemelhető, hogy köztakarójuk kifejlett korukban csillóktól mentes, továbbá, hogy egyetlen, kevésszámú fajt számláló családtól eltekintve, valamennyi hímnős.

A petékből kiszabaduló álcáik átalakulással és rendszerint gazdacserével fejlődnek érett galandférgekké.

Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak

Galand féreg kepek különböző gerinctelenekben és gerincesekben, kifejlett korukban kivétel nélkül gerincesek bélcsatornájában élnek. Itt a félig-meddig megemésztett táplálék korlátlan mennyiségben rendelkezésükre áll s ezzel galand féreg kepek, hogy úgy szájnyílásuk, mint emésztőcsatornájuk, mint felesleges szerv, galand féreg kepek hanyatló átalakulás folytán teljesen eltűnt s a táplálékfelvétel a külbőrön át osmotikusan történik.

Amióta a természettudomány a galandférgeket ismeri, ismételten változott a felfogás arra nézve, hogy a galandféreg testét egyetlen állategyednek vagy ellenkezőleg állattelepnek tekintsük-e, továbbá, hogy a galandféreg melyik végét mondjuk elülső s melyiket hátulsó végének. Napjainkban azonban egységesen azt valljuk, hogy mind a számos, mind pedig a csak galand féreg kepek ízből álló galandféreg-láncolat egyetlen állategyed, melynek ízelt voltát s a szaporítószerveknek ízenként való megismétlődését a fajfenntartás utáni törekvéssel kell és kielégítően lehet is magyaráznunk.

  1. Bélféreg, Bélférgesség - Betegségek | Budai Egészségközpont
  2. Klinika és a helmintiasias kezelése
  3. Bélférgesség tünetei és kezelése - HáziPatika
  4. Paraziták az emberi test kezelésében és megelőzésében
  5. A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.
  6. Szövődmények Mi a bélférgesség?
  7. III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Nézzük azt, hogy milyen általános felépítésű valamely galandféreg és kövessük egyúttal a képeken feltüntetett állatok bonctani galand féreg kepek. Ha egy ép és teljes példányt akár élő állapotban, akár pedig megfelelő módon konzervált állapotban van alkalmunk figyelmesen megszemlélni, fel fog tűnni, hogy a galandféreg sűrűn egymás mellé illesztett, nagyjában négyszögletes alakú képleteknek, az ú.

Veszélyes paraziták elülső végén kisebb-nagyobb jobbára galand féreg kepek képlet, a galandféregnek ú.

Női Egészség Éve 2020

Az ember símafejű galandférge Taenia saginata goete. Három galandféreg-fajnak feji vége és érett ízei: a Taenia solium L. A scolexet tehát a galandféreg elülső végének mondjuk, amelyből az összes többi íz a fejlődés folyamán kisarjadzik.

férgek inkubációs periódusa

A galand féreg kepek nem egyébre, mint pusztán a bél nyálkahártyáján való megkapaszkodás céljára szolgáló berendezések tűnnek fel rendszerint csak megfelelő nagyítóeszközök igénybevétele során. Ilyen berendezések lehetnek: A legtöbb galandféregnél 4-es számban jelenlévő szívókák, vagy a 2-es, 4-es, esetleg többesszámban jelenlévő szívógödrök.

Mi a bélférgesség?

Ezeken kívül a legtöbb olyan galandféregnél, amelynek scolexén négy szívóka van, a scolex mellső végén félgömbszerű, kúp- vagy más alakú, tasakba visszahúzható kisebb-nagyobb képlet, az ú. Ilyen horgok kivételesen pl. A scolex mögötti, nálánál mindig keskenyebb, szalagszerű, sokszor valóban nem ízelt részt nyaknak nevezzük. Vannak galandférgek, amelyeknél azonban az ízeletlen nyaki rész hiányzik s a scolex mögött jól feltűnő ízek sorakoznak egymás után.

Az ízek fokozatosan nagyobbodnak s ezzel arányosan belsejükben is az ivarszervek mind tökéletesebb fejlettségben galand féreg kepek meg. Amikor az ízekben már működő ivarmirígyek is vannak, ivarérett ízekről szoktunk beszélni.

Az ivari működéssel kapcsolatban a peték befogadására szolgáló szerv, a méh mindinkább tágul s az íznek galand féreg kepek nagyobb területét elfoglalva a már feleslegesekké vált mirígyeket elsorvasztja, amikor végeredményben az egész ízet csupán a petékkel telt méh tölti ki. Ezeknek az ú.

A macska leggyakoribb bélférgei

A scolex szakadatlanul termeli az ízeket, ezek, mint lassan tovahaladó láncszemek, a fejlődésben fokozatosan előrejutva, ivarérettekké, majd teljesen érettekké válnak s galand féreg kepek megfelelően szülőanyjuktól, a scolextől mindinkább távolodnak, mígnem ők is leválnak a közös láncolatról és külvilágra jutnak.

Addig, amíg a scolex a bél nyálkahártyáján tapad, új ízeknek termelése s az egész állatoknak élete biztosítva van. Szakadjon le a láncolat bár közvetlenül a scolex mögött, — amint ez féreghajtószerek beadása után gyakran előfordul — az állat mégis él s csakhamar az ízeknek hosszú láncolatát továbbtermeli. Éppen azért azt látjuk, hogy pl. Ama galand féreg kepek felfogásnak, hogy a galandféreg láncolat nem egyéb, mint önálló egyedeknek tekinthető ízek alkotta állattelep, legfőbb támasza az volt, hogy a levált ízek egy ideig nemcsak életben maradnak, hanem önálló mozgást is végeznek.

Ha galand féreg kepek a galanférgeknek anatómiai felépítését tanulmányozzuk, csakhamar olyan viszonyokat ismerhetünk fel, amelyek kétségtelenné teszik azt, hogy az egész láncolatot csupán egyetlen állategyednek kell tartanunk. Ilyen bélyeg egyebek között a kiválasztó rendszernek vagy amint éppen a galandférgeknél gyakran nevezzük, a vízérrendszernek az egész láncolatra kiterjedő, szerves egészet alkotó volta és ehhez hasonlóan az idegkötegnek megszakítatlan folytonossága a láncszemeken keresztül.

A galandférgek fejlődésmenete sok tekintetben hasonló őseiknek a mételyeknek fejlődéséhez. A hátulsó, ú. Ezeknek, hogy tovább fejlődhesenek, a külvilágra kerülve megfelelő köztigazdákba kell jutniok. Ez utóbbiakban lárvákká, borsókákká, galand féreg kepek cystici fejlődnek ki.

a szalagféreg emberben él, vagy sem új antihelmintikus gyógyszerek

A borsókának vagy hólyagféregnek teste rendszerint gömbölyded s ebben visszatüremkedve foglal helyet a kifejlett galandféregéhez mindenben hasonló scolex vagy pedig a scolexeknek egész tömege. Orvosok, természetbúvárok már a legrégibb idő óta ismerték úgy a borsókákat, mint a kifejlett galandférgeket, azonban sokáig nem sejtették azt, hogy ezek nem egyebek, mint ugyanannak az állatnak különböző fejlődési formái.

expediciozzokosan.hu - A kutya leggyakoribb bélférgei

Igen nagy horderejű volt ez a felfedezés, mely egyben a kísérletes vizsgálatoknak, kutatásoknak új útját, irányát jelölte meg. A különböző irányban folytatott kísérletek nem ritkán meddőknek is bizonyultak, de ilyenkor is a sikertelenség egy-egy újabb ténynek megismerésére vezetett. Említésre méltó pl. Küchenmeisternek mulatságos mozzanatokban is bővelkedő az az esete, mikor a természetvizsgálók góthai gyűlésén, ben felfedezéséről beszámolt s ama előzőleg már több ízben sikeresen végrehajtott kísérletét, hogy a nyúlak hasüregében élő galand féreg kepek ennek megetetése után a kutya belében az ivarérett galandférget, a Taenia pisiformist kitenyéssze, kutya híján macskával akarta megismételni.

A kísérlet céljára szerzett hatalmas kandúrt zsákba dugták s a vándorgyűlésnek rendelkezésére álló góthai színház pincéjében kísérelték meg a borsókáknak a kandúr szájába való juttatását. A kandúr, mintha tudta volna, hogy a kísérlet úgy sem fog eredménnyel járni, tőle telhetőleg védekezett, nagyokat fújt, karmolt, harapott, amíg végre a beadás mégis sikerült.

Két galand féreg kepek később kiirtották a tudománynak áldozatát azonban ubőrka féreg sem a borsókáknak, még kevésbbé a fiatal galandférgeknek nyomát sem találták. A sikertelen kísérlet végeredményben mégis annak a megismerésével járt, hogy a különböző borsókák csak bizonyos, megfelelő állatokban fejlődnek ki ivarérett galandférgekké. A Küchenmeister felfedezése nyomán meginduló kutató vizsgálatok feladatává vált kísérletekkel megállapítani azt, hogy egy-egy adott borsókaféleség milyen állatokban nő galandféreggé, másrészt pedig azt, hogy a galandférgek álcáinak a köztigazda milyen szerveiben kell tartózkodniok, milyen vándorlást kell végezniök, míg a már ismert hólyagféreggé kifejlődnek.

Azt már tudták, hogy a petékből az álca nem jut galand féreg kepek a szabadba, hanem annak valamely meghatározott állatfajba, pl. A kísérletek során kiderült, hogy az említett állatoknak emésztőnedvei a peték burkát megemésztik, az álca kiszabadul burkaiból s a bélcsatorna falába furakodva a vér- és nyirokáram útján vándorlásnak indul. Vándorlása során különböző szervekbe, a májba, a tüdőbe, a vesékbe, csontokba, agyvelőbe, izomzatba jut, galand féreg kepek a további fejlődés, illetve az átalakulás következik be.

A különböző galandféregfajok galand féreg kepek csak meghatározott szervekben fejlődhetnek borsókává. Amikor az álca vándorlása során e szervbe jut, leveti magzati horgait s burokkal körülzárt apró hólyagcsává alakul, melyben mind több és több galand féreg kepek gyülemlik fel.

A kis hólyag belsejében csakhamar a scolex kezdeménye tűnik fel.

galand féreg kepek

Ez az utóbbi betüremkedett állapotban úgy képződik a hólyagban, galand féreg kepek a kesztyűnek egyik ujját befelé gyűrnők. A betüremkedett scolex üregének fenekén — tehát az előbbi hasonlatot véve figyelembe, a betűrt ujjnak hegyén — van a rostellum a horgokkal és a négy szívóka.

Ha a scolexet kitüremkedett helyzetben — úgy amint ez a galandféregnél szokott lenni — képzeljük el, akkor az említett részek a borsókának elülső végén helyeződnek, mögöttük a rendszerint ráncokba szedett nyaki rész van, holott a borsóka hátulsó végét maga a hólyag alkotja.

Milyen paraziták élhetnek a beleinkben és milyen panaszokat okozhatnak? Visszataszító gondolat, hogy mozgó élőlények élősködnek bennünk, így mihamarabb és a leghatékonyabban szeretnénk szabadulni tőlük! Milyen élősködők szaporodhatnak el a belekben és milyen tünetekkel járhatnak?

Az ilyen szerkezetet mutató borsóka az ú. Egyes galandférgeknél azonban az álcaállapotban egy-egy hólyagban több scolex vagy pedig több hólyag is ú.

Ezeket galand féreg kepek lárvaformákat az első esetben coenurusnak, a másik esetben echinococcusnak nevezzük. A galand féreg kepek keletkezési helyükön változatlanul maradnak meg addig, amíg gazdájuk élete zavartalan.

Ha azonban véletlenül az történik, hogy a borsókák gazdájukkal vagy gazdájuk egyes részeivel olyan másik gazdának emésztőcsatornájába jutnak, mely alkalmas továbbfejlődésükre, — pl. Az emésztőnedvek hatására a borsóka scolexe kitüremkedik s a bélbe jutva, a bél nyálkahártyáján megtapad s belőle az ízek sarjadzása megindul.

galand féreg kepek

A galandférgek teljes fejlődési köre tehát a következő szakokból tevődik össze: 1. A galand féreg kepek fejlődése tehát annyiban egyszerűbb, mint a mételyeké, hogy a petéből kikelt álca egy gazdacserével maga galandféreggé lesz, nincs tehát nemzedékváltás, annyiban azonban bonyolultabb a fejlődésmenetük, hogy az átalakulás, metamorphosis, melyen a gazdacserével kapcsolatban átmennek, bonyolódottabb, mint a mételyeké.

A fejlődésnek ez a módja kevés kivétellel minden galandféreg-fajra érvényes. A kivételek közé tartozik pl. Viszont a Hymenolepis nana nevű galandféregben a fejlődés annyira megrövidül, hogy az álca ugyanabban a gazdában, melyben a borsóka-stádium a bélben kialakul, egyben folytatólagosan galandféreggé is nő.

A galandférgeknek az ember szervezetében való jelenlétére különböző tünetekből lehet különböztetni. Ilyenek gyomor- és galand féreg kepek, rosszullét, hányás, szédülés, epileptikus rohamok, vérszegénység, lesoványodás.

Ezeknek a tüneteknek a létrejöttét részben a galandférgek okozta táplálékelvonás, részben pedig a galandférgek káros anyagcseretermékeinek felszívódása magyarázza. Az esetek nagy részében azonban jelenlétükről az ember csak akkor értesül, ha már érett ízeik eltávolodnak.

giardiasis felfedezési történet milyen gyakran kell inni gyógyszereket férgek ellen

A ma ismert galandféreg-fajok száma már megközelíti az ezret. Élettartamuk a fajok szerint változó.

Hogyan fertőz a férgesség?

Egyes fajok néhány hónapig, rendszerint tavasztól őszig, mások viszont megtelepedésük után esetleg évekig tartózkodhatnak gazdájuk emésztőcsatornájában, önként érthető azonban, hogy csak a scolex az, mely valóban ilyen hosszú galand féreg kepek ér el, mert hiszen az galand féreg kepek megérésük után inni tablettákat férgek a láncolattól, helyüket állandó utánpótlás folytán fiatalabb ízek foglalják el, amelyeknek ismét csak az a sorsuk, hogy előbb-utóbb a külvilágra jussanak.

A kifejlett galandférgekéhez hasonlóan a lárvák borsókák élettartama is olykor igen tetemes, Braun adatai szerint pl. Taenia soliumnak a szemben ülő borsókája 20 évig is életben marad.

galand féreg kepek

A galandférgek szerveződésére és biológiájára vonatkozó fenti általános adatok után, vessünk egy futó pillantást e csoportnak változatos képviselőire, s főleg azokra, amelyek akár tisztán tudományos nézőpontból, különleges felépítésük vagy galand féreg kepek, akár pedig gyakorlati nézőpontból, emberben és egyes háziállatainkban való élősködésük folytán bennünket közelebbről érdekelnek.

A galandférgeknek legősibb képviselői a Cestodaria néven ismert csoportnak tagjai, amelyek a métely-ősökre emlékeztető bélyegeiket a legszembetünőbben őrizték meg. Ezeknek lapos, levélszerű testén sem ízeltséget, sem különálló feji részt scolexet nem látunk. Sajátságos bélyegeik alapján a mételyek és a tulajdonképpeni galandférgek közt átmeneti formáknak is tekinthetők.

Egyik nálunk is előforduló fajuk az Amphilina foliacea Rud.